Geb. 1969, Oberassistenz seit 2005, Szeged, Ungarn
Neuere deutsche Literaturwissenschaft (Fachgebiet)
- Neuere dt. Literaturwissenschaft (Lehrgebiet)
Kontaktinformationen:
Univ. Szeged; Phil. Fak., Inst. f. Germ., Lehrstuhl f. österreichische Lit. u. Kult. - Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Germán Filológiai Intézet, Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék; Egyetem u. 2, H-6722 Szeged
Besondere Forschungsgebiete Robert Musil, Literatur der Jahrhundertwende, Literatur der Zwischenkriegszeit, kognitive Poetik, evolutionäre Literaturtheorie, Erzähltheorie
Monographien A történetmondás eredete. Irodalom, evolúció, kogníció. Budapest: Typotex 2020.
Aufsätze und Beiträge
Das Gewebe des Gemeinwesens und die Gestalt des Menschen. Zu Nietzsche und Musil. In: Verflechtungsfiguren. Intertextualität und Intermedialität in der Kultur Österreich-Ungarns. (Budapester Studien zur Literaturwissenschaft 3.) Hg. von Hárs, Endre - Müller-Funk, Wolfgang - Orosz, Magdolna Frankfurt/M. 2003, S. 97-113.
Der Alte und der Greis. Rationalitätskritik in Daniel Kehlmanns Die Vermessung der Welt. In: Attila Bombitz (Hg.): Brüchige Welten. Von Doderer bis Kehlmann. Szeged: JATE Press 2009, S. 251-261.
Die Architektur der grossen Kinopaläste der zwanziger Jahre in Wien, Berlin und Budapest. In: Massenfeste. Ritualisierte Öffentlichkeiten im mittelosteuropäischen Raum. Hg. von Csúri, Károly – Orosz, Magdolna – Szendi Zoltán, Frankfurt/M.: Peter Lang 2009, 177-187.o.
Új interdiszciplinaritás. A biológiai irodalom- és kultúraelmélet német változatai. (Neue Interdisziplinarität. Biologische Literatur- und Kulturtheorie in Deutschland) In: BUKSZ 22:3 (2010), 252-259.o.
„Megtestesült olvasás“ – A kognitív narratológia empirikus alapjai. („Embodied Reading“. Die empirische Grundlage der kognitiven Narratologie) In: LITERATURA 37:1 (2011), 3-16.o.
28. Az olvasás eredete. Evolúcióelméleti érvelés a kognitív poétikában. In: Filológiai Közlöny 2012:4, 465-475.o.
Lesen und Mentalisieren. Strukturelemente der Detektivgeschichte in Arthur Schnitzlers Erzählung „Der tote Gabriel“. In: Bombitz, Attila; Csúri, Károly (szerk.): Wege in die Seele. Ein Symposium zum Werk von Arthur Schnitzler. Wien: Praesens 2013, 102-113.o.
Kognitív irodalomtudomány. (Szabó Erzsébettel) In: Horváth Márta – Szabó Erzsébet (szerk.): Kognitív poétika. Helikon 2013/2, 139-150.o.
Evolúciós és kognitív kultúratudomány. Bevezetés. In: Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete. Kultúra, evolúció, kogníció. (=Az evolúciós gondolat) Budapest: Typotex 2014, 9-27.o.
Universalien? Über die Natur der Literatur. Einleitung (Hárs Endrével és Szabó Erzsébettel). In: Hárs Endre – Horváth Márta – Szabó Erzsébet (szerk.): Universalien? Über die Natur der Literatur. Trier: WVT 2014, 1-3. o.
Der Drang nach Kohärenz. Kohärenzstiftende kognitive Mechanismen beim Lesen fiktionaler Erzähltexte. In: Hárs Endre – Horváth Márta – Szabó Erzsébet (szerk.): Universalien? Über die Natur der Literatur. Trier: WVT 2014, 47-62.o.
Orientierung in mentalen Räumen. Literarische Wiederholungen aus der Sicht der kognitiven Poetik am Beispiel von Adalbert Stifters „Bergkristall“. In: Csúri, Károly – Jacob, Joachim: Prinzip Wiederholung. Zur Ästhetik von System- und Sinnbildung in Literatur, Kunst und Kultur. Bielefeld: Aisthesis 2015, 115-128.
Authorial intention and global coherence in narrative text comprehension. A cognitive Approach. In: Semiotica 2015, 203, 39-51.
Struktur versus Gestalt – Eine kognitiv-narratologische Neuinterpretation des „Realitätseffekts“. In: Horváth Márta – Katja Mellmann (Szerk.): Die biologisch-kognitiven Grundlagen narrativer Motivierung. Münster: Mentis 2016, 151-169.
Das Gestaltgesetz der Kontinuität in Robert Musils Roman Der Mann ohne Eigenschaften. In: Bombitz Attila – Joachim Jacob (Szerk.): Literarischer Text und Kontext. Ein Buch für Károly Csúri. Wien: Praesens 2018, 135-145.
Die Ethik der Geschichtsschreibung. Eine kognitiv narratologische Untersuchung zu Peter Handkes Immer noch Sturm. In: Bombitz Attila – Katharina Pektor (Szerk.): Das Wort sei gewagt. Ein Symposium zum Werk von Peter Handke. Wien: Praesens 2019, 170-181.
Hogyan olvasunk krimit. A detektívregény kognitív megközelítései. (Szabó Erzsébettel). In: Horváth Márta – Szabó Erzsébet (Szerk.): Hogyan olvasunk krimit. Új perspektívák a detektívtörténet kutatásában. Budapest: Ráció 2019, 7-22.
Morális ítélet a detektívtörténetben: A kétféle jog problémája Agatha Christie “GYilkosság az Orient expresszen” című detektívregényében. In: Horváth Márta – Szabó Erzsébet (Szerk.): Hogyan olvasunk krimit. Új perspektívák a detektívtörténet kutatásában. Budapest: Ráció 2019, 90-103.
Tett-hely: kognitív térképezés a detektívtörténetekben. In: Horváth Márta – Szabó Erzsébet (Szerk.): Hogyan olvasunk krimit. Új perspektívák a detektívtörténet kutatásában. Budapest: Ráció 2019, 178-192.
A Kognitív Poétika Kutatócsoport bemutatkozása. In: Literatura, 45:4, 407-410, 2019.
Koherenciateremtés, koherenciatörés és meglepetés az evolúciós-kognitív narratológiában Bodor Ádám Konyhatitok című novellája alapján. Literatura, 45:4, 439-449, 2019.
Mentalization and Literary Modernism: A Cognitive Approach to Dezső Kosztolányi's Narratives. In: Hegyi, Pál (szerk.) Tradition and Innovation in Literature. From Antiquity to the Present. Budapest: Eötvös Kiadó 2020, 132-141.
Alak-háttér észlelés és a barthes-i "valóság-hatás" kognitív (át)értelmezése. Tiszatáj 74:11, 2020, 67-76.
